Erdélyi kirándulás a Határtalanul Program támogatásával - 7.B
„Székelyföldi barangolások”
Beszámoló a Koch Valéria Iskolaközpont 7. b osztályának erdélyi kirándulásáról.
Intézményünk 7. b osztálya pályázatot nyújtott be a „Határtalanul program” keretében Erdély településeinek, kultúrájának megismerésére. A pályázat sikeres volt, egy 5 napos utat nyertünk Erdélybe. Az utazás dátuma: 2026. május 4-8.
A program leírása:
2026. május 4. hétfő
Reggel 4 órakor indultunk. A 7.c osztállyal azonos programot teljesítettünk, azonos útvonalon, de külön busszal, mentünk.
Utunk minden állomásából 1-1 tanuló készült fel, de idegenvezető is végig segített bennünket. Indulásunk elején ismét átvettük a kirándulás szabályait. Erre Benke Boti hívta fel a figyelmünket. Első napi programunk Nagyvárad, erről Jezerniczky Matyi tájékoztatott bennünket. Nagyváradon megnéztük a Szent László templomot, az Emke kávéházat és az Ady Múzeumot. Nagyszalontáról Kapronczai Ádám mesélt nekünk.
Utunk következő állomása Királyhágó, Erdély kapuja volt, erről Lemle-Kövesi Kristóf tájékoztatott bennünket. Innen csodálatos kilátás nyílt a Gyalui-havasokra, előttünk a Réz-hegység, visszatekintve pedig a Bihar hegységet láthatjuk. Érdekesség, hogy itt terem természetes környezetében a kakukkfű.
Utána idegenvezetőnktől után előadást hallgattunk a Partiumról és Erdélyről, azok földrajzáról, jelenlegi státuszáról, szerepéről az ország életében. Megismerkedtünk Erdőhát vidékével, a Körösök szépségével, kialakulásával, földrajzi szerepével, adataival.
Fáradtan érkeztünk Magyarlónára, ahol az 1. éjszakát töltöttük. Mindegyik vendégházban nagyon finom vacsorát kaptunk.
2026. május 5. kedd
Ezután már az Erdélyi-medencében jártunk. A medencét három oldalról a Kárpátok keretezi, nyugatról az Erdélyi-szigethegység zárja. Kolozsvári sétánk során érintettük Mátyás király szülőházát, Szent Mihály-székesegyházat, Mátyás király szobrát, a Szarvas-házat, amelyben egykor Heltai Gáspár nyomdája működött, a Farkas utcai templomot és az előtte álló Szent György szobrot, melyet a Kolozsvári fivérek készítettek gótikus stílusban.
Ezekről Finta Peti tájékoztatott bennünket. A város a magyar történelem és művészettörténet emlékei miatt fontos állomás. Itt található a Babes-Bolyai Tudományegyetem, mely mindig megküzdött a magyar nyelven való oktatásért. Itt élt egy ideig Áprily Lajos, itt élt és halt meg fiatalon Dsida Jenő is. Körbejárva a teret megtekintettük a barokk palotákat, mint pl. a Bánffy-palotát, a régi városházát.
Ezt követően Tordára utaztunk, itt megnéztük Erdély legrégebbi és legismertebb sóbányáját.
Tordáról Pirisa Dávid tájékoztatott bennünket. Torda az Aranyos és a Rákos összefolyásánál. Sóbányái miatt már a római korban is nagy jelentőséggel bírt és ezt a jelentőségét a történelem folyamán hosszú ideig megtartotta. A történelem viharai tépték a várost, de a szatmári béke után fejlődésnek indult. A református lelkészi hivatal épületének falán, a Petőfi emléktáblán olvashatjuk, hogy itt szállt meg Petőfi Sándor, miközben Székelyföld felé tartott, hogy csatlakozzon Bem József seregéhez. Itt látta utoljára feleségét és kisfiát. Torda ma jelentős gyárváros. A felhagyott sóbányánál szép turisztikai fogadó központot alakítottak ki, de gyógyközpont is az asztmások, allergiások részére. A mélyben a kosárpályán ping-pong asztalok találhatók, és a mélyben egy amfiteátrum is helyet kapott. Működik egy kisebb óriáskerék is.
Ezt követően Korondra látogattunk, ahol Fábián Viktória korondi tejtermelő és sajtkészítő gazdaságában ismerkedtünk a sajtkészítéssel, és megkóstolhattuk a helyi termékeket. Innen az erdélyi fazekassággal ismerkedtünk Józsa Jánosnál, a népművészet mesterénél.
Korondról Burkhart-Szentiványi Valentin tájékoztatott bennünket.
A 2. nap a szállásunk Szentegyházán volt. Itt is finom vacsora várt bennünket.
2026. május 6. szerda
A 3. nap Mádéfalván kezdtünk. Itt emlékeztünk a veszedelemre, ahol 1764-ben az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több száz székelyt. Csíksomlyón megnéztük a Kegytemplomot és kolostort. Csíksomlyó a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. Erről Gommermann-Kincse Kitti tájékoztatott bennünket.
A Szent Anna-tó körül és Mohos-lápnál sétáltunk a krátertó partján. Erről Fatér Micó mesélt nekünk.
Az utolsó két nap a szállásunk Csernáton volt.
2026. május 7. csütörtök
Ezt a napot a Kovásznai tesvériskolánknál kezdtük. Halmi Edit tanárnő nagyon jó feladatokat állított össze a testvériskola tanulóival: sportprogram, daltanulás, néptánc, székely szavak jelentésének megismerése és kézműves foglalkozás színesítette a programot.
Kovásznáról Gáspár Levi, a testvériskolánkról Székely Zalán mesélt nekünk.
Ezen a napon még Prázsmárra látogattunk, itt megnéztük a legnagyobb és legkülönlegesebb szász erődtemplomot, mely szinte bevehetetlen volt. Az erődben a helyi szász közösségek életét bemutató néprajzi kiállítás is helyet kapott, mely hűen tükrözve az itteni német ajkú lakosság évszázados küzdelmeit. Erről Rejtő Peti mesélt nekünk.
Utunk következő állomása Brassó volt. Erről Ulrich Hanna számolt be.
Itt található az egykori Magyarország legnagyobb temploma - mely közel száz éven át épült a 14-15. században. Megnéztük a brassói evangélikus Fekete templomot, ez a legkeletebbre fekvő gótikus templom egész Európában.
2026. május 8. péntek
Kirándulásunk utolsó napján Déva vára felé utaztunk, erről Kiss Lilien Sári mesélt nekünk.
Ezután a buszon Rónai Árontól hallottunk Arad történetéről, jelenlegi helyzetéről, valamint minden magyar szívet elszomorító 1849. október 6-i eseményekről. A település ősidők óta fontos átkelő és vásárhely volt. Várát már 1132-ben említették. A történelem folyamán sokszor állt ostrom alatt és 1685-ben szabadult fel a török alól. A 18. században épült fel az új csillagvár, ami mai a honvédség kezelésében van, ezért nem látogatható. A város egykor nevezetes volt a szőlő- és bortermeléséről. Ma Arad gazdag hagyományokkal rendelkező ipari és kereskedelmi központ.
Az Aradi vértanúk emlékműnél Auth Emma idézte fel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, sajnálatos kimenetelét. Koszorúzással róttuk le tiszteletünket hős elődeink előtt.
A magyar határ átlépése után Csanádpalotán vacsoráztunk, majd elindultunk haza. Az esti hazaérkezéskor láttuk, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat, a várakozó szülők fáradt, boldog gyereket kaptak vissza.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását, amelynek segítségével részt vehettünk ezen a tartalmas programon, eljuthattunk testvériskolánkba, betekinthettünk az erdélyi magyarság életébe!
