19. Januar - Gedenktag an die Verschleppung und Vertreibung der Ungarndeutschen
Vor 78 Jahren, am 19. Januar 1946 mussten im ungarndeutschen Dorf Budaörs, in der Nähe von Budapest, die ersten Ungarndeutschen in Viehwaggons ihre ungarische Heimat Richtung Deutschland verlassen. Damit begann die Vertreibung von über 200.000 Ungarndeutschen. Es gibt kaum eine ungarndeutsche Familie, die nicht von den tragischen Geschehnissen während des Zweiten Weltkriegs und danach in irgendeiner Weise betroffen war. Die Verschleppung zur Malenkij Robot, die Enteignungen, Entrechtungen und Vertreibungen waren für Hunderttausende von Ungarndeutschen harte Schicksalsschläge. Diese konnten oft nur mit engem familiärem Zusammenhalt und ein wenig Glück überwunden und überlebt werden.
Dieses Jahr erinnerte die Gemeinschaft des Valeria-Koch Bildungszentrums an die Ereignisse vor fast 80 Jahren mit dem Anschauen des Dokumetarfilms 'Tiszta sváb': 'Ungeklärte Geheimnisse, Verletzungen, Ängste. Du bist Teil der Geschichte, aber dein Schicksal fehlt in den Lehrbüchern und in den "Köpfen". Warum?" ist die Frage, die einige junge Menschen in ihren Zwanzigern dazu veranlasst, in der Vergangenheit ihrer Großeltern und Urgroßeltern zu forschen. Während die Enkelkinder durch Zeit und Raum reisen, um ihnen unbekannte Fakten der Geschichte aufzudecken, insbesondere die Geschichte der Ungarndeutschen, wird die Gefahr des Schweigens immer deutlicher: Angst erzeugt Angst, Hass erzeugt Hass. Das persönliche Leben der jungen Menschen wird allmählich von einer Vergangenheit durchdrungen, die mit der Suche nach Identität beginnt und dann "ein Teil von ihnen" wird.' - Auszug aus dem Film
Am 10. Dezember 2012 hat das ungarische Parlament den 19. Januar zum Tag des Gedenkens an die Verschleppung und Vertreibung der Ungarndeutschen erklärt.
Die Fotos zeigen die Gedenkveranstaltung des Valeria-Koch-Bildungszentrums am 19. Januar 2024.
78 évvel ezelőtt, 1946 január 19-én a fővároshoz közeli Budaörsön magyarországi német családok tucatjainak kellett házaikat elhagyniuk, hogy aztán Németország irányába tartó marhavagonokba zsúfolódva, hazájuk elhagyására is kényszerítsék őket. Ezzel kezdetét vette a mintegy 200.000 magyarországi német kitelepítése. Szinte nincs olyan család ebben a közösségben, amelyet a második világháború alatti, vagy az azt követő tragikus eseménysorozatok valamilyen formában ne érintettek volna. Magyarországi németek százezreit érte kemény sorscsapásként a „málenkij robot”-ra történő elhurcolás, a jogfosztás vagy éppen a tulajdonjogtól való megfosztás. Ezek túlélése sokak számára csak a nagyon erős családi kötelékek megléte vagy a szerencse által volt elérhető.
Idén a Koch Valéria Iskolaközpont közössége a "Tiszta sváb" című dokumentumfilm megtekintésével emlékezett meg a közel 80 évvel ezelőtti eseményekről: 'Feltáratlan titkok, sérelmek, félelmek. A történelemnek része vagy, mégis, a tankönyvekből és a „fejekből” hiányzik a sorsod. Ugyan miért? – a kérdés arra indít néhány huszonéves fiatalt, hogy nagyszüleik - dédszüleik múltja után kutakodni kezdjenek. Ahogyan tér és időutazásuk során az unokák felderítik a történelem számukra eddig ismeretlen tényeit, egészen pontosan a magyarországi németség történetét, egyre nyilvánvalóbbá válik számukra az elhallgatás veszélye: az, hogy a félelem félelmet, a gyűlölet gyűlöletet táplál. A fiatalok személyes életét fokozatosan átszövi az identitáskereséssel induló majd a „részükké váló” múlt.'
Álljon itt egy rövid kivonat a filmből.
2012. december 10-én a magyar parlament január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzésének emléknapjává nyilvánította.
A fotók a Koch Valéria Iskolaközpont 2024. január 19-i megemlékezésén készültek.
