MILLENNIUMI ÜNNEPSÉG PÉCSVÁRADON

Ezer esztendeje élünk mi magyarok a Kárpát-medencében. Szép és nemes feladatot jelentett méltóképpen megünnepelni ezt az évfordulót iskolai keretek között. A gimnázium irodalmi színpada minden évben bemutat egy darabot, amelyet erdélyi testvériskolánk - a Kőrösi Csoma Sándor Líceum - diáksága és Kovászna város közönsége tekint meg először.
Sokat gondolkodtam, milyen darabbal álljunk elő. Lehetőleg a történelem nagy eseményéhez fűződjön, persze István királlyal, az államalapítással legyen kapcsolatos, no és diákok által is előadható legyen. Könyvtárban és Interneten búvárkodva akadtam rá Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámájára, melyből Szörényi Levente és Bródy János nagy sikerű rock- operáját írta, még a rendszerváltás előtt. Nehéz darabnak tűnt de a gyerekek segítettek. Csernák Zoltán szintetizátoron lejátszotta a zenei kíséretet, Halmi Gábor kollegám betanította a dalokat, Weidinger Ágnes szemet gyönyörködtető mozgáskoreográfiát dolgozott ki. A szövegkönyvet lerövidítettem, s a rockopera dalaiból válogatva építettem fel a mi saját "István a királyunkat". Nagyszerű volt együtt dolgozni a gyerekekkel. Mindenkinek volt ötlete, elképzelése. Együtt éltünk, lélegeztünk István királlyal, Koppánnyal, Rékával és a többiekkel. A szereplők zöme kezdő színjátszó volt, 8. 9. 10. és néhány 11. osztályosból kovácsolódott össze a csapat. Végül is a kemény munkának, a sokszor idegfeszítő próbáknak meglett az eredménye. Kovásznán ráadás előadást kértek tőlünk, és szünni nem akaró taps köszöntötte színjátszóinkat.
Itthon méltó helyet kerestünk államalapító Szent István szellemének megidézéséhez. A pécsváradi vár évszázados romjai szolgáltak díszletként az iskolai millenneumi napon. 2000. május 2-án forrón tűzött a kora nyári nap, amikor a Kőrösi Csoma Sándor Líceum csengő hangú kórusa, Cseh Béla karnagy úr vezetésével, István király szobra előtt énekelve tisztelgett a honalapító előtt. Az egész iskola tanulóifjúsága részt vett az ünnepélyen. A székely himnusz zárta a kovásznai kórus műsorát, majd a diákok átvonultak a pécsváradi kultúrházba, ahol Dr. Frank Gábor igazgató úr ünnepi beszéde után a gimnázium irodalmi színpada előadta az István a király című darabot, mely itthon is sikert aratott. Wesz Péter nagyszerűen alakította az emberséges, ugyanakkor tépelődő, felelőssége teljes tudatában dönteni kényszerülő István figuráját. Werle Rita igazságos, ésszerűen gondolkodó Rékája, Harci Adrienn elkényeztetett Gizella alakítása, Kovács Eszter vad és szenvedélyes Saroltája emlékezetes marad az irodalomértő néző számára. De sorolhatnám: Berényi Barna visszafogottan megjelenített Koppány vezérét, Csallós Dávid szuggesztíven életre keltett táltosát, Pettermann Antal kenetteljes, ugyanakkor ármánykodó papfiguráját, vagy a jellemtelen főurakat játszó Mácsai Szabolcsot, Pozsonyi Csabát és Zsuberáts Mátét. A felsorolást tovább lehetne folytatni, hiszen az éneklő, táncoló gyerekek mind-mind óriási munkát végeztek. Ilyenkor sóhajt fel tanár és diák egyaránt: szép volt, érdemes volt, egy életre szóló élményt nyújtott. Köszönet érte mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy ezt az ezredfordulót a szeretet, a békesség jegyében ünnepelhettük meg.

"Felkelt a napunk, István a mi urunk
Árad a kegyelem fénye ránk
Hálás a szívünk, zengjen az örömünk
Szép Magyarország édes hazánk."

Harciné-Nyéki-Takács Andrea
az irodalmi színpad vezetője

Boldizsár Miklós - Szörényi Levente - Bródy János

ISTVÁN A KIRÁLY

RENDEZTE: Harciné Nyéki-Takács Andrea

Koreográfia: Weidinger Ágnes
Zene: Csernák Zoltán - Halmi Gábor

Szereplők

Az ének, és tánckar tagjai: Bárdonicsek Klára, Bognár Kata, Dorn Ágnes, Hajna Zsófia, Halász Judit, Hochmann Bíbor, Nagy Olivér, Németh Anna, Németh Klaudia, Ölbei Cecília, Puch Evelin, Ritzl Mónika, Schvéninger Judit, Szabó Noémi, Treitz Adrienn, Waller Ivett, Weidinger Ágnes, Weitzl Zoltán, Zemplényi Róbert